Így november környékén egyre több pipacsos kitűzőt lehet látni az utcán. Ez a The Royal British Legion jótékonysági szervezet akciója, a poppy appeal. Az alapítvány célja a brit hadsereg katonái és családtagjaik megsegítése. Az akció október végétől november 11-ig, a veteránok napjáig tart, amikor a háborúk katonai és civil áldozatairól emlékezünk meg (kezdetben csak az első világháború áldozatairól). A jelkép maga pedig John McCrea költeményéből ered:
Flanders Mezején
Flanders mezején pipacsok nõnek
Keresztjei közt egy temetõnek
Ez jelöli a mi helyünket; s bár fenn
az égen
Még bátran szól a pacsirta ének
Lenn, az ágyúdörgésben nem
hallod õket.
Mi vagyunk a halottak, kik pár
napja még
Éltünk, elestünk, ragyogott ránk a
naplemente
Szerettünk, szerettek minket s
most itt a vég,
Flanders mezején.
Viaskodjatok Ti az ellenséggel;
Átadjuk a fáklyát elhaló kézzel;
Vigyétek Ti azt magasra tartva.
De ha hûtlenek lesztek hozzánk,
mélyén a sírnak
Mi nem tudunk aludni, bár
pipacsok nyílnak
Flanders mezején.
In Flanders Fields
In Flanders fields the poppies blow
Between the crosses, row on row,
That mark our place; and in the sky
The larks, still bravely singing, fly
Scarce heard amid the guns below.
We are the dead. Short days ago
We lived, felt dawn, saw sunset glow,
Loved, and were loved, and now we lie
In Flanders fields.
Take up our quarrel with the foe:
To you from failing hands we throw
The torch; be yours to hold it high.
If ye break faith with us who die
We shall not sleep, though poppies grow
In Flanders fields.
