http://www.hirtv.hu/szines/?article_hid=197431
http://index.hu/tudomany/dns0206/
http://origo.hu/tudomany/20080205-emberi-embriok-harom-szulotol-mitokondrialis-betegsegek-ellen.html
http://news.bbc.co.uk/1/hi/health/4227320.stm
Ez a második tudományos hír egy héten belül, ami felbukkan a magyar médiában. Sajnos a magyar cikkek egymástól veszik át a pontatlanságokat.
A háttér az alapoktól:
Az emberi sejtek örökítőanyaga a sejtmagban található, nagyrészt. Viszont vannak a sejtplazmában kisebb sejtalkotók, a mitokondriumok, amik szintén hordoznak genetikai információt. A mitokondriumban levő DNS erősen leegyszerűsödött az idők folyamán, mindössze 16 000 bázis hosszú és 37 gént kódol. Összehasonlításképp a magi DNS 3.2 milliárd bázispárból épül fel és legalább 25 000 gén átírásáért felelős.
Sajnos, vannak genetikai mutációk, amik ezeket a géneket érintik, és súlyos betegségeket okoznak. Ilyen például többek között a Leber-féle optikai neuropátia, a Leigh-szindróma, a Kearns-Sayre-szindróma, a rojtos-vörös mioklónusos epilepszia, a Pearson-szindróma, emellett hajlamosíthatnak cukorbetegségre, süketségre stb.
A mitokondriális DNS sajátossága, hogy csak az anya mitokondriumai öröklődnek. Ez az ivarsejtek eltérő tulajdonságából adódik. Megtermékenyítéskor a hímivarsejt mitokondriumai egyrészt a petesejten kívűl maradnak, másrészt a petesejt megsemmisíti őket.
Mutáns mitokondriummal rendelkező anyáknak beteg gyermekei lesznek, míg az apák nem örökítik tovább a betegséget.
A kutatók a megtermékenyített beteg petesejt magját eltávolították, és egészséges, a sejtmagjától megfosztott petesejtbe injektálták, így kerülve ki a betegség öröklődését.
